Szlovákiai pártok kongresszusairól általában nagy terjedelemben számol be a szlovákiai (magyar) sajtó. Különösen, ha tisztújításról is szó esik. Az Európai Néppárt kongresszusa szinte teljesen elkerülte a média figyelmét. Közvetlen résztvevőként állíthatom, az eseményen jelentéktelen, időnként elő sem terjesztett javaslatok kaptak megjelenési figyelmet, a lényeg pedig a háttérben maradt. A következő sorokkal ezt az állapotot kísérlem meg ellensúlyozni.
A Néppárt kongresszusának és járulékos rendezvényeinek, például a 16 miniszterelnök találkozójának fő témája a válságkezelés, az Európai Unió jövőjének felvázolása, tény és való, fele-másra sikeredett. A tagpártokban jelentős különbségek fogalmazódnak meg a jövőt illetően. Míg voltak, akik egyenesen európai egyesült államokról beszéltek a pulpitusról (például a román köztársasági elnök Traian Basescu, amiért úgy 5 évvel ezelőtt még kifütyülték volna), mások, például Donald Tusk lengyel miniszterelnök mélyebb integráció szükségességét hangsúlyozta, addig Angela Merkel visszafogott volt, s főleg a fegyelmezettséget és a felelősségteljes hozzáállást hiányolta az EU-n belül. Nem született egyezség a bankunió létrehozásának részleteiről sem, ám az elmondottak szerint ez a jövő év első felében megtörténik.
Az egyértelműen érzékelhető volt itt is, hogy az EU számára két lehetőség van: vagy fenntartja a mai együttműködés kereteit és lassan kifáradva végül szétesik, vagy előremenekülve a szorosabb integrációt választja, melynek pontos, szerteágazó következményeit egyelőre senki nem képes meghatározni.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szövegébe – a többi felszólalástól eltérően - négyszer beletapsoltak. Hasonlóan, a beszédét záró taps és a teremben uralkodó hangulat nem azt a szlovákiai véleményt tükrözte, mely szerint a magyar miniszterelnök izolálódott volna.
Az Európai Néppárt közgyűlésének legfontosabb pártszervezeti kérdése a vezetőség megválasztása volt. Az EPP európai sikereinek kétségkívül egyik záloga Wilfried Martens elnök. Ma Európát és az Európai Néppártot olyan kihívások érik, melyek új dinamikát, új ötleteket, nagy szervezőkészséget igényelnek. Nagy kérdés, a 76 éves Wilfried Martens mennyire tud majd megfelelni mindezeknek. Mindemellett az EPP alelnöki szinten tükrözi a szükséges dinamikát és a szakmai hozzáértést. Ugyanakkor Közép-Kelet-Európa rosszul járt. Az egyetlen lengyel alelnök mellett a régió alulképviselt. Jó volt látni, hogy a kongresszus egyik házigazdája, az RMDSZ, és részben rajta keresztül az egész magyarság nagy köztiszteletnek örvendett az összejövetel alatt. Ezt a tőkét, valamint az EPP-s magyar erőt talán nagyobb koordinációval és ambícióval egy alelnöki posztra lehetett volna váltani „maybe next time".
Ha már az RMDSZ-nél tartunk, a velük folytatott kétoldalú megbeszélés újraigazolta, hogy a problémák, amelyekkel szemben állunk, ugyanazok mind Szlovákiában, mind Romániában, sőt a megoldás eszközei se mások, mindössze a hangsúly és időzítés kérdései lehetnek különbözőek.
A találkozónkról készült közös sajtónyilatkozat egy mondatát „elfelejtette" a szlovákiai magyar média egy része. Gondolom, nem véletlenül. Ezért megismételném: „Az RMDSZ és az MKP képviselői megállapodtak abban, hogy jelenleg az etnikai magyar pártok tudnak tényleges válaszokat adni a kisebbségi sorsban élő magyarok számára."
Bár az idézet a „no comment" kategóriába tartozik, azt hiszem, helyre teszi azon szlovák sztereotípiákat, melyek az MKP-t mint magyar pártot extrém és idejemúlt csoportosulásként tüntetik fel.
A magyar összefogás az EPP-n belül konkrét eredményt is hozott. A Néppárt történetén belül először, a többi európai párttömörülést is megelőzve, fogalmazta meg azt, hogy külön kell kezelni az őshonos nemzeti közösségek és a bevándorlók ügyét. Ennek a szétválasztásnak a kimondása felgyorsíthatja az európai kisebbségvédelem kidolgozását. Innentől fogva feltehetően kevésbé fognak a franciák, a németek vagy mások ódzkodni a témától. Az Európai Néppárt kész a 2014-es európai parlamenti választások után kidolgozni egy nemzeti kisebbségvédelmi európai jogszabályt. Nagy előrelépés ez, hiszen ilyen nem létezik, minden eddigi dokumentum csak ajánlás, amit az egyes tagországok, Szlovákiával az élen, megkerülnek. Ha európai törvény garantálja jogainkat, Szlovákia sem lehet kivétel. Ahhoz, hogy ezt az utat folytatni tudjuk, magyar sorstársainkkal együtt a Kárpát-medencében, erős magyar képviselet kell az EP-ben 2014 után is.
Van keresnivalónk Európában.
Berényi József
